Retro Feeling

A mai híreket olvasva találtam rá arra az információra, hogy a CNN a budapesti Nagycsarnokot választotta Európa legjobb piacának. Eszembe jutott, hogy erről már írtam egyszer egy cikket, és most leporoltam a virtuális polcot, és rátaláltam. Íme tehát a Nagycsarnok története.

Avagy hogyan lehet új nemzeti légitársaságunk

Ma elrepült az utolsó, még itthon lévő Malév gép, a HA-LQC lajstromjelű Q400-as. A személyzet dallal búcsúzott a légi-irányítástól, és az egész magyar közönségtől.

Előző bejegyzésünk igen heves indulatokat váltott ki, egyúttal újra beteljesülni látszik a turáni átok. Ezért a szerkesztőségben úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk összeállítani egy olyan anyagot, ami meggyőzi a Kedves Olvasót arról, hogy mégiscsak szükség van nemzeti légitársaságra. Egyben megígérjük azt is, hogy ebben a bejegyzésben most utoljára írjuk le a csődbe vitt magyar légitársaság nevét: NEM arról van szó, hogy a Malévot sírjuk vissza, mert nem erről van szó.

UPDATE: ÚJ BEJEGYZÉS A TÉMÁBAN IDE KATTINTVA OLVASHATÓ

Megteheti-e egy állam Európa földrajzi közepén, hogy hagyja bedőlni saját légitársaságát? Vajon a szűken vett gazdaságosság oltárán fel lehet-e áldozni egy olyan vállalatot, amely túl azon, hogy közvetve több, mint 25 ezer embernek biztosít megélhetést, az ország arculatát, annak megítélését is nagyban befolyásolja? Ezt a kérdéskört járja körbe alábbi írásunk, bízva abban, hogy hátha ráébresztjük a cselekvőképes embereket arra, hogy mekkora veszteség is érte tulajdonképpen hazánkat.