Számláló

Keresés

Egyedi keresés

Retro Feeling

Minden, ami retro cuccokkal, érzéssel kapcsolatos.

Címkék

69 (1) aviátor (1) béke (1) buli (2) busz (2) corvin (1) fesztivál (3) fogaskerekű (1) földalatti (1) herkules (1) hippi (3) hughes (1) közlekedés (5) kultúra (4) malév (4) metro (1) peace (1) récsei (1) repülő (5) retro (13) woodstock (3) Címkefelhő

Egyebek

Egyebek

2011.03.05. 22:19 Retro Feeling

A Récsei Center története

 Az alábbi posztban a Récsei buszgarázsról lesz szó; a főváros első direkt erre a célra épített létesítményéről, amelyben közel 70 évig pihentek a BKV buszai műszak után, és amely a kor sajátos jegyeit is magán hordozza… Sőt nem csak jegyeit, hanem jegyszedőit is…

 

 

A Retrofeeling rovat a szerkesztőségen belül ihletett adott az embereknek, hogy lehetne hasonló jellegű cikket megjelentetni, de egy közlekedéstől eltérő, mégis műszaki témában. Nem kellett sokat gondolkodni, hogy melyik legyen ez a terület. Legyen építészet. Gondoltam hátha kisül valami olvasható és szerethető a dologból.
1927-et írunk, amikor is a Székesfővárosi Autóbusz Üzem megnövekedett állományát egy állandó helyre kellett telepíteni, amely a lóistállókból kialakított garázsoknál színvonalasabban látta el a nem olcsó buszok tárolását. Egy gyors pályázati kiírást, elbírálás, kivitelezést és átadást követően – ami mind lezajlott 3 év alatt – 1930-ban megnyílt a mai Dózsa György út – Thököly út kereszteződésében a Szent Domonkos Autóbuszgarázs, egy üzemépületből, tárolócsarnokból és hatalmas parkolóból álló busztelep.
A terveket az a Hült Dezső készítette el, aki 1930-32 között a Műegyetem rektora is volt. Sikerült társaival olyan koncepciót megvalósítaniuk, amely addig páratlannak mutatkozott hazánkban, és egész Európában. Az épület három jellegzetes részből áll. Az egyik a 23 méter magas torony, amely négy oldala közül csak kettőn van óra – ki tudja milyen indokból, de kelet felé nem néz óra; a másik a kétszintes, tömzsi üzemépület, ahol az adminisztráció kapott helyet; végül maga a csarnok: egy 100 méter hosszú 72 méter széles ’terem’, ahova a szélesre tárható kapukon lehetett ki és be közlekedni. Ennek a hatalmas csarnoknak egyetlen érdekessége van, az viszont annál elgondolkodtatóbb, tudniillik egyetlen helyen sincs alátámasztva, kizárólag az oldalfalakra támaszkodik az egész tetőszerkezet. Tekintve, hogy acélból készült, igényelt némi odafigyelést a tervezőktől.
Az épület hátsó oldalán, a Kisstadionra nézve öt szobor kapott helyet, amelyek Bory Jenő szobrászt dicsérik. Ezek a szobrok természetesen kapcsolódnak magához az épülethez és a közlekedéshez. Egy Nőutas, egy Kalauz, egy Szerelő, egy Gépkocsivezető és egy Közrendőr kőbe vésett mozdulatai jelennek meg az arra járók előtt.
Az épület a Második Világháborúban sok találatot kapott – nem véletlenül, hiszen a közlekedést kiszolgáló épületek mindig is stratégiai célpontok voltak. A tetőszerkezet miatt egyébként is sérülékeny épületről van szó. A háború után keresztelték át, és az 1947-ben mártírhalált halt Récsei Ernőről nevezték el.
A 60-as 70-es évektől kezdve kezdett egy kultikus érzés kialakulni az épülettel kapcsolatban. Egy hely a város szívében, amelybe csak egy nagyon szűk kör tagjai léphetnek be, és amelyben a mindenki által használt járművek pihennek. Hasonló misztikum lengi körbe a Damjanich utcai egykori trolibuszkocsiszínt is, amely azóta szintén bevásárlócsarnokká alakult. A Récsei garázs esetében persze voltak, akik megőrizzék a szóbeszédeket. A mellette elhaladó Istvánmezei út vezet ugyanis a Népstadionhoz (ma Puskás Ferenc Stadion), a már említett Kisstadionhoz, az egykori Olimpiai Csarnokhoz, és a Központi Sportiskola egyéb létesítményeihez. Naponta tehát rengeteg gyerek ment el az épület előtt, és mindenkit lenyűgözött az épület hatalmassága, és a belőle kiszűrődő sajátságos zaj, amely a folyton babráló szerelőktől származott.
2000-ben döntött úgy a BKV, hogy végleg kivonja buszait a telepről, és eladja a Récsei garázst. Számos kétségbeesett nyilatkozat született a telep, de legalábbis az épület megtartása érdekében. Nem tudni, hogy ennek köszönhetően-e, de végül valaki meglátta az üzlet kecsegtető lehetőségét, és pár év alatt teljes felújítás után bevásárlóközpontá alakíttatta az épületet. A hatalmas parkoló sorsa mi más lehetett volna, mint akármelyik másik szabad földterületé a városban? Lakóparkot építettek rá.
Az épület belseje kissé érdekesen hat, mivel a boltok teteje gyakorlatilag ’lóg a levegőben’, ugyanis nincs a tetejéig beépítve a csarnok. Pár éve a második szinten kialakították a Nemzeti Jégszínház állandó helyét. 

 

5 komment

Címkék: retro busz récsei


A bejegyzés trackback címe:

https://retrofeeling.blog.hu/api/trackback/id/tr242713728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

denke 2013.02.06. 14:48:31

Récsei Ernő nem 1947-ben halt "mártirhalált". A dátum magáért beszél!
Récsei Ernő a Beszkárt autóbusz-kalauza volt, akit Budapest ostroma alatt lelőttek. Szakszervezeti tisztséget viselt. Egy (bér)tüntetésen való részvételért 2 nap elzárásra büntették és munkahelyi megrovást ist kapott. Az ostrom alatt életét vesztette.
A garázs róla való elnevezése a munkásmozgalmi múzeum 1975-ben megkérdezett illetékesei szerint :..."....A háború utánni átnevezező hullám egyik terméke...."
forrás: Index, Városi és elővárosi közlekedés fórum, 2004.05.14 20-i 93386. bejegyzése

...elmúlik... 2013.10.06. 15:50:24

"Az épület belseje kissé érdekesen hat, mivel a boltok teteje gyakorlatilag ’lóg a levegőben’, ugyanis nincs a tetejéig beépítve a csarnok. Pár éve a második szinten kialakították a Nemzeti Jégszínház állandó helyét. "

A nagy belmagasság miatt pedig a fűtés és a hűtés hatásfoka csökken jelentősen, amivel a mai napig nem tudtak mit kezdeni, mert a Műemlékvédelem nem engedi a felfelé nyitott üzletek fedését. A Nemzeti Jégszínház helyén pedig ma már játszóház üzemel.

Récsei 2014.01.02. 14:51:37

Récsei Ernő, akiről elnevezték a buszgarázst munkaszolgálatosként vesztette életét.

A 401-es különleges munkásszázad tagja volt, zsidó származása miatt. Ukrajnában 1942. szeptember elején lábsérülést szenvedett egy akna robbanása miatt.
Miután visszatért a századához a kórházból, valószínű, hogy felkerült a keretlegények kivégzőlistájára, és kivégezték.

Forrás; Kossa István - Dunától a Donig. Kossuth könyvkiadó

Szarka Sándor 2015.10.01. 21:47:52

kissé zavaros ez nekem:nem gondoltam volna, hogy egy sebesült munkaszolgálatost kórházba vittek.Azt hitte volna az ember, hogy a sorsára hagyták, legfeljebb a frontvonalon kapott valami ellátást - ezek szerint nem így volt. Miután meggyógyult vagy legalábbis összefoltozták, utána meg feltették a kivégzőlistára? Ezt én nem tudom követni.